A megbeszélésen elvi megállapodás született az Ecsedi-láp helyreállításáról. Ennek módszere kapcsán viszont már nem volt teljes az összhang, mivel a leggyakoribb elképzeléssel, a vízzel való feltöltéssel ellentétben az Országos Talajjavító Hatóság képviselői csak a mocsaras részek megőrzését javasolta.
Kiss Zoltán börvelyi polgármester viszont elmondta, közel száz hektárnyi terület van az önkormányzat kezében, a lakosság pedig a közmeghallgatásokon pozitívan állt hozzá a láp helyreállításához. Többen is hajlandónak bizonyultak mezőgazdaságra alkalmatlan, mocsaras területeik eladására.
Az Ecsedi-láp összterülete 450 négyzetkilométer volt lecsapolása előtt - ezzel a XIX. század végéén Európa egyik legnagyobb vizes területe volt. A láp kétharmada Magyarországon található, egyharmada pedig Romániában. A Kraszna alsó folyásánál található terület rehabilitálásának ötlete az elmúlt években merült fel, a vízzel való feltöltése pedig a megyei tanács első számú prioritásai közé tartozik. A romániai törekvésekkel párhuzamosan Magyarországon is történtek lépések a láp helyreállítása érdekében.
A szakemberek és a börvelyiek a környék turizmusának és gazdasági fejlődésének lehetőségét látják a lápvilág visszaállításában, a vizes élővilág biodiverzitásának megőrzésében. Az elképzelések szerint itt rezervátumot, múzeumot lehetne kialakítani, energiafüzet termeszteni illetve több hagyományos mesterséget életre kelteni.
A tanácskozó felek hétfőn megegyeztek abban, hogy jövő héten a szakemberek terepszemlét tartanak a helyszínen. Cél a tervek mihamarabbi elkészítése, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak majd pályázni európai uniós támogatásra.